Az iskolai könyvtár története - Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Munkácsy Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
 
 
  Intézményv. pályázatKépzéseinkÉrettségi vizsgaHírekNévadónkPályázatainkIskolatörténetMunkácsyHogyan váltunk szakközépiskolává?Iskolatörténeti áttekintőA vasas tanműhely fejlődéseFelnőttoktatásAz iskolai könyvtár történeteGanz-MunkácsySzabályzatokEseménynaptárVersenyeinkMunkatársakIskolai könyvtárDiákokDiákalapítványVideókVersenyeredményekKépekMédiaSzülői munkaköz.HivatkozásokNyitóoldalSZÉJ 2016Közösségi szolgálatIn memoriamKözzétételi listaHatártalanul_2017-18Fotovoltaikus r.SZEJ_2018AdatvédelemRobotika szakkörNyílt nap
 
További weblapjaink Minőség, hatékonyság, esélyegyenlőség (Innováció a Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskolában) innovacio. ganz-munkacsy.hu Kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, előminősített referenciahely: kompetencia. ganz-munkacsy.hu A ZSZC Munkácsy Tagiskola könyvtárának honlapja: munkacsykonyvtar. munkacsyszki.hu





Legutolsó frissítés:
2018. Nov. 17. 18:23
Jelenleg 23 látogató tartózkodik az oldalon.Összes látogató 2009 szeptember óta: 449080Ezt az oldalt 2284 alkalommal jelenítették meg 2009 szeptember óta. Ebből az egyedi letöltés 2144 volt.





A Munkácsy iskola története Az iskolai könyvtár története Zalai iskolai könyvtárak a XIX. sz. végén Volt-e könyvtára annak a népiskolának, ahol 1883-tól a tanoncoktatás zajlott? A XIX. sz. végén, 1885-ben az egész megyében 22 tanítói és 23 diák könyvtár működött. Az egerszegi központi népiskola könyvtára 1886-ban létesült azokból a 25 krajcárokból, amiket a város adóhivatala minden beiratkozott tanulótól a beiratkozáskor könyvtári illetékként szedett be. A könyvtárat a tanítókon kívül csak a jó magaviseletű II-V. osztályos tanulók használhatták. 1894-ben a leltár szerint 371 könyve volt a könyvtárnak. Arról nincs információ, hogy a tanoncok is használhatták volna ezt a könyvtárat. Iskolai könyvtárunk története a felszabadulás után kezdődött. Az 1950-es években a Mártírok úti iskolában azt a 200-300 kötet könyvet tekinthetjük könyvtárunk legrégebbi magjának, amelyet akkor a folyosón szekrényekben tároltak. Tornyos Miklósné tanárnő a hét két napján a tízpercekben kölcsönzött könyvet a tanulóknak. Meglehetősen mostoha körülmények jellemezték ezekben az években a könyvtári munkát. A nehézségek ellenére is próbáltak könyvet adni a tanulók kezébe. 1963-ban elkészült iskolánk épülete. A könyvtár önálló helyiséget kapott a földszinten, a mai büfé és a hozzá közvetlenül kapcsolódó gazdasági iroda helyén. Tíz éven keresztül a könyvtári munkát Hornai Antalné tanárnő végezte. Ezt a könyvtárat az akkori iskolai könyvtárakhoz viszonyítva az elsők között tartották számon, mert volt önálló helyisége, rendszeres olvasói, saját könyvállománya és a funkciónak megfelelő esztétikus berendezése. A könyvtár állománya nem volt nagy, mintegy 2000 kötet saját könyve volt az iskolának. Ezenkívül 500-600 kötetnyi szépirodalmi letéti könyvet adott kiegészítésül a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa Központi Könyvtára. A könyveket hat zárható szekrényben tárolták. Ez a kezdeti állomány az első 10 év alatt 7337 kötetre bővült. Nagyon dinamikus gyarapodás jellemezte a könyvtárat. Amíg pár ezer kötete volt a könyvtárnak, nem okozott különösebb gondot az állományban való eligazodás. Külön csoportot képeztek a szépirodalmi művekből és külön a műszaki és egyéb szakkönyvekből.1969-ben a szakirodalmi könyvekből alakították ki a pedagógus könyvtárat. A könyvtáros alapfokú iskolai könyvtárosi végzettséggel rendelkezett, havi 200,-Ft tiszteletdíjat kapott. A tízpercekben kölcsönzött tanulók segítségével, mert egyedül nem győzte az olvasók kiszolgálását. Más könyvtári feladatait lyukas óráiban látta el. A könyvtárnak 200-250 olvasója volt. Akkoriban 1000 tanuló járt az iskolába, a tanulók 25%-a olvasott több-kevesebb rendszerességgel. Elsősorban szépirodalmat olvastak, bár rendelkezésükre állt a szakirodalom is. Ezt főleg a pedagógusok használták. A könyvtár fejlődése nem volt töretlen. A 10 tantermes iskola hamarosan kicsinek bizonyult, s a tanteremhiány miatt a könyvtárban is tanítottak, ami természetesen nem kedvezett a könyvtári munkának.1968-ban az épületbővítés után a könyvtár új helyre költözött, amivel azonban nem járt jól, mert a korábbi 50 m helyett 30 m-es termet kapott. Ettől kezdve a könyvtár egyik állandó gondja a helyhiány volt. 1969. szeptember 1-jén kezdték szabályos leltárba venni az állományt. Könyvtári iratok, dokumentumok is ettől az időtől léteznek. A 70-es évek elején a könyvtáros már nem tiszteletdíjat kapott, hanem órakedvezménnyel látta el munkáját. A követelmények nőttek, a tennivaló gyarapodott, az állomány felduzzadt. Közben orvosolni próbálták a helyhiányt, egy irodahelyiséget csatoltak a könyvtárhoz. Itt helyezték el a pedagógus könyvtárat. Ebben az időben tehát egy pedagógus és egy ifjúsági könyvtár működött az iskolában. Újabb lépésként a folyosóból lefalazták a bejárati előteret, s így alakult ki az 50 m-es három helyiségre tagolódó könyvtár. A 70-es évektől a változások gyorsabb üteműek, jelentősebbek voltak. Az első tíz évet az állományépítés, a működési feltételek kialakítása jellemezte, a következő időszak követelménye a szakszerűség, a szolgáltatások bővítése, a könyvtár pedagógiai tevékenységének kibontakoztatása. 1973-tól főhivatású könyvtárosok dolgoztak a könyvtárban /Jung Mihályné könyvtáros és Lux Ilona tanárnő/. Megszűnt a csak tízpercekben való kölcsönzés, heti 48 órára nőtt a nyitvatartási idő. Ez óriási eredménynek számított.1975-re elkészültek a polcok, ezzel lehetővé vált a szakszerű elhelyezés, az olvasók számára pedig a szabad válogatás. Az 1975-ös év a létesítés dátuma mellett a másik fontos dátum a könyvtár életében. Ekkor nagy változások történtek. Kialakult a mai könyvtár „magja” ,összevonták a tanulói és a pedagógus könyvtár állományát. Vonzónak mondható berendezés, főhivatású könyvtáros, heti 48 órás nyitvatartás, 500-600 olvasó, 25-30 ezer Ft a beszerzésre, s tervként minden olyan törekvés, amely az iskolai könyvtári munka továbbfejlesztését célozta. A könyvtár állományának visszamenőleges feldolgozása 1976-ban kezdődött el és évekig tartott. 1978-ban a kisebb terembe kerültek mennyezetig érő polcok. 1980-ban letétek kerültek Lentibe és Zalaszentgrótra, a tagiskolákba, ezeken kívül a tanműhelybe, a magyar és a történelem szaktantermekbe. A letétek később megszűntek. Kár volt feldarabolni az állományt. 1981 áprilisában könyvkölcsönző létesült az iskolai könyvtár állományából a kollégiumban, amely az év végéig városi kölcsönzést is folytatott. A könyvtár 1981 utáni története a folytonos változások jegyében telt el. Az 1989/90-es tanévben került a jelenlegi helyére, az alagsorba a könyvtár. A szabadpolcos rendszerű könyvtárba a tanulók már nem csupán a tízpercekben, hanem a nap során bármikor betérhetnek. A könyvtár állománya a kezdeti pár száz kötetről ma már közel 25 ezer kötetre gyarapodott. Megoszlása szerint 2/3 rész szakirodalom, 1/3 rész szépirodalom. Kiemelten gyűjtjük a műszaki irodalmat és a pedagógiai szakirodalmat. A jelenlegi beszerzési keret 100 ezer Ft. Az állomány ma már természetesen nem csupán könyvekből és folyóiratokból áll, hanem egyéb ismerethordozókból, pl. audiovizuális dokumentumokból is. 23 féle folyóirat áll az olvasni vágyók rendelkezésére. Könyvtárunkban a létesítést követő évtizedekben összegyűjtötték a könyveket, kialakították a működési feltételeket. Bebizonyosodott, hogy a könyvtár már a létével is nevel, szükség van rá az iskolában. A szakszerűen kezelt és tervszerűen működő könyvtár többet is nyújthat. Az iskolai könyvtári munka is szabályozott. A feladatokat mindig az érvényben lévő oktatási rendelkezések szerint kell végezni. Az iskolai könyvtár az iskola háttérintézménye. A könyvtárpedagógia szerint, az iskola funkciójának megfelelően a könyvtárban a tanulókkal egyenként vagy csoportosan foglalkozás folyik. Minden szolgáltatás, továbbá a könyvtár állománya, raktári rendje, minden eszköze, nyitvatartása nem csupán könyvtári, hanem pedagógiailag tervezett. Az így értelmezett könyvtárpedagógiai tevékenység az iskolai oktató-nevelő munka szerves része. A könyvtárostanár feladatait a pedagógiai követelményeknek megfelelő szolgáltatások nyújtásával és közvetlen oktató tevékenységgel valósítja meg. Az iskolai könyvtár információs forrásközpont, az irányított tanulás és az önművelés térben és időben nyitott, demokratikus szellemű pedagógiai műhelye. Összeállította: Detrichné Kiss Zsuzsanna (könyvtárostanár)
www.nfu.hu
Webdesign és programfejlesztés:
Tüske Balázs (tuskebganz@freemail.hu)
Legfrissebb oldalak:Közösségi szolgálatNyílt napVersenyeink 2018/2019Robotika szakkörÉrettségi vizsga 2018 őszAdatvédelemHatártalanul_2017-18SZEJ_2018KépzéseinkKözzétételi listaÖkolábnyom tesztVersenyeredményekIngyenes Office 365 
Legújabb videó:
Szenzordilemma (a ketrecharcos)Legújabb képgalériák:
Gólyaavató 2018
Egészségnap, sportnap 2018 HírlevélFeliratkozásLeiratkozás
Legújabb hírek: 24. a 303-ból
2018. Máj. 12. (Szombat)
ÁSZÉV 2018
2018. Ápr. 18. (Szerda)
További hírek...IskolaújságÖrökségünk '48 történelmi vetélkedő - országos 1. hely!!!
2015. Ápr. 7. (Kedd)
Magyarok Európában vetélkedő - országos 5. hely!!!
2015. Ápr. 7. (Kedd)
További cikkek...
Eseményeink: Pályaválasztási kiállítás
2018. Nov. 22. (Csütörtök)
OKTV informatika verseny iskolai forduló
2018. Nov. 22. (Csütörtök)
Pályaválasztási kiállítás
2018. Nov. 23. (Péntek)
Pályaválasztási kiállítás
2018. Nov. 24. (Szombat)
Öveges délután
2018. Nov. 26. (Hétfő)
További események...
 
Elérhetőségeink: Címünk:
8900 Zalaegerszeg,
Gasparich u. 24.
Telefonszámunk:
06-92 510-773
E-mail címünk:
info@munkacsyszki.hu
OM azonosító:
203067
Zalaegerszegi SZC azonosító:
202105
"Munkácsy Szakközépiskoláért" Alapítvány 18958410-1-20